A Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnökeként, magam és munkatársaim nevében tisztelettel köszöntöm Önt a Felügyelet honlapján. Oldalunkkal kettős célt kívánunk megvalósítani; egyrészt áttekinthető módon, naprakész információkat nyújtani az érintett állami szervek, illetve gazdálkodó szervezetek számára, másrészt pedig a szélesebb közvéleménnyel is szeretnénk megismertetni a Felügyelet tevékenységét.
A Nemzeti Biztonsági Felügyeletet, mint a NATO minősített adatok védelméért és szakmai felügyeletéért felelős szervet, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről szóló 1998. évi LXXXV. törvény hozta létre. Az azóta eltelt időszakban a Felügyelet feladatköre folyamatosan kibővült, elsőként az EU minősített adatok, majd később a nemzeti minősített adatok védelmével és szakmai felügyeletével. Ebben a folyamatban mérföldkövet jelentett a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) elfogadása, amely alapjaiban szabályozta újra a honi titokvédelem struktúráját. Ily módon, a jogszabály 2010. április 1-jei hatályba lépése óta a Felügyelet egyfajta „titokvédelmi főhatóságként” működik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezeti keretében.
A Mavtv. számos olyan változtatást hozott, amely a „hétköznapi emberek” számára is szemléletesen érzékeltethető. E körben feltétlenül említést érdemel, hogy a törvény hatálybalépésével megszűnt az államtitok és a szolgálati titok fogalma. Nemzeti minősített adataink esetében a Mavtv. bevezette a négyszintű minősítési rendszert; ily módon „Szigorúan titkos!”, „Titkos!”, „Bizalmas!”, valamint „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szinteket különböztetünk meg. Ezek a megnevezések természetesen már eddig sem voltak ismeretlenek, azonban az utóbbi három minősítési szint a korábbiakban, mint a szolgálati titok egyes fajtái léteztek.
A minősítési eljárással kapcsolatban fontos változás, hogy bár a Mavtv. hatályba lépéséig alkalmazott garanciális elemek (minősítési javaslat, indokolási kötelezettség, érvényességi idő) továbbra is megmaradtak, megszűnt az automatizmusokra lehetőséget adó államtitokköri jegyzék, illetve szolgálati titokköri jegyzék. Az államtitok és a szolgálati titok mellett, ugyancsak búcsút mondhattunk a médiában gyakorta emlegetett 90 éves érvényességi időnek is.
A törvény egyik legfontosabb deklarált célja a magasan minősített adatok számának radikális csökkentése és ezzel hosszabb távon a magas költségvetési ráfordítások mérséklése.
Ugyancsak változtak a Büntető Törvénykönyv (Btk.) vonatkozó rendelkezései; az „államtitok és a szolgálati titok megsértése” bűncselekményeket a „visszaélés minősített adattal” váltotta fel, amely lehetőséget teremtett az egyes minősítési szintekhez igazodó, differenciált szankció alkalmazására. A Btk. módosításával a gondatlan elkövetés csak a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy esetében büntethető, civil személynél csak a szándékos elkövetést szankcionálja a törvény. Kiemelendő, hogy a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy általi elkövetést a Btk. súlyosabban bünteti.
A Mavtv. a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezette az iparbiztonsági ellenőrzés rendszerét. Az iparbiztonsági ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy a minősített adat kezelés biztonsági feltételeit megteremtették-e az iparbiztonsági ellenőrzés alanyát képező gazdálkodó szervezetnél. Ennek igazolására a Nemzeti Biztonsági Felügyelet telephely biztonsági tanúsítványt ad ki.
A nemzeti személyi biztonsági tanúsítvány, illetve a telephely biztonsági tanúsítvány bevezetésével a kétoldalú nemzetközi titokvédelmi megállapodások megkötésének egyik legfőbb akadálya hárult el, mivel ezek hiányában 2010. április 1-ig Magyarország nem tudta garantálni, hogy ugyanolyan védelemben részesíti az adott külföldi állam minősített adatát, ahogy az a magyar minősített adatokat védené.
A hazánkban működő, széttagolt biztonsági védelmi struktúra helyett a Mavtv. létrehozta az egységes védelmi filozófián és normákon alapuló Felügyeletet. A korábban az Információs Hivatalban működő Országos Rejtjelfelügyelet integrálásával a rejtjelző eszköz használatát, valamint a környezeti-biztonsági feltételeket engedélyező hatósági jogosítványokat azonos szervhez telepítve megteremtette a minősített adatok védelmének intézményrendszerét, a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmének egységes felügyeletét.
Remélem, hogy a honlapunkon található információk segítségére szolgálnak, s a jövőben is oldalunk látogatójaként köszönthetjük Önt. |
